Demeter Annuska nem volt sem tortenelmi hos, sem iro-alkoto ember, eletenek targyi emlekei, a kepeslapok megis kivancsiva tesznek meg akkor is, ha tudjuk, hogy minden titkat mar nem fejthetjuk meg. A fiatal tortenesz, Lorinczi Denes szamara ennek a gyujtemenynek a felfedezese talalkozas volt az egyszerivel es egyben a tortenelmivel. Egyszeri, hiszen Annuska elettortenete es kepeslapgyujtemenye is partikularis (mar csak merete miatt is), amelyik a popularis vizualis kommunikacio, illetve az irott reszek rovidsege es sematikussaga ellenere is kepviselni tudja a tortenelmit, az elso vilaghaboru koruli eveket. Annuska hagyateka kommunikaciotorteneti szempontbol is forraserteku, hiszen abbol a korbol valo, amikor a kepeslap, vagyis az elterjedo irasbeliseg es a nyomtatasban is felbukkano vizualis tomegkultura kozos gyermeke meg egy ujdonsag, egy uj medium volt.  A Lorinczi Denes valogatasaban nezegetheto es olvashato kepeslapgyujtemeny a nagy tortenelem kulisszaiban uzeneteket valto hetkoznapi emberek ket nagy csoportjat teszi lathatova: az otthon maradottakat kepviselo noket es a mobilis, nagy tavolsagokra elvetodo ferfiaket. A kepeslapiras mint tevekenyseg hozzatartozott a noi emancipaciohoz, a modern noiseghez, amint azt Monica Cure is igazolta a Picturing the Postcard cimu konyveben (2018). A modern no a nyilvanos terben is aktiv, nemcsak a privat szferaban, aki nemcsak a maganlevelezes reven tudja kibontakoztatni a szubjektivitasat, hanem a nyilvanossaghoz kozelebb allo kepeslap reven is kapcsolatok kezdemenyezoje, aktiv tagja lehet. Demeter Annuska a kepeslapok reven olyan (ferfi)tarsasagokba kerul, amelyekbe valoszinuleg sajat kispolgari szarmazasa reven kevesbe kerulhetett volna. Lorinczi Denes kutatasai alapjan szamos levelezopartnere, kiterjedt kapcsolathaloja volt a fiatal holgynek. Ezzel kapcsolatosan kerdeskent merul fel az, hogy a valosagban, fizikai terben zajlo talalkozok formajaban is fenntarthatott volna ennyi udvarlot? Feltehetoleg ez a nagyszamu levelezo kapcsolat a kepeslap mediumanak tudhato be.  Akarcsak az albumkeszites, a kepeslapgyujtes is tobbnyire a noi tarsadalom, a haboru idejen otthon maradottak tevekenysege lehetett. Az idorol idore, folyamatosan erkezo kepeslapokat felhalmozni, gyujtemennye erlelni olyan vallalkozas, amit valoszinuleg az tartott fenn, hogy a kepeslapok nezegetese, olvasasa egyfele emlekezet- vagy erzelmi gyakorlat volt, ami ilyen tekintetben a vizitkartya- es emlekalbumokkal mutat hasonlosagot.  Mig a kepeslapok osszegyujteserol fokent a haboru idejen otthon maradt nok perspektivajabol beszelhetunk, nem feledkezhetunk meg azokrol a ferfiakrol sem, akik megvasaroltak a levelezolapokat, es megszovegeztek azokat. Az o perspektivajukbol ez a tevekenyseg a naploiras es a leveliras rokona, tomoritett valtozata, hiszen a kepeslap ugyancsak egyes szam elso szemelyben irodik, akarcsak egy naplobejegyzes, azonban sokkal konnyedebb, frivolabb temakat erint, es rovidebb formulakat hasznal, mint a boritekban kuldott, vallomasszeru maganlevelek. Nem veletlen, hogy Lorinczi Denesnek sem sikerult pusztan csak a kepeslapok szukszavu, sablonos szovegei alapjan rekonstrualni Annuska levelezokapcsolatainak tortenetet, hatteret. A kepeslapok ilyen tekintetben valamelyest testreszabott uzenetek, melyek a levelhez kepest kisebb merteku szubjektivitast es szemantikailag szegenyebb uzeneteket tartalmaznak. Merthogy a katonak altal kuldott kepeslapok valojaban gesztusok: a fizikai tavolsag lekuzdesere, a honvagy kifejezesere, az emberi kapcsolatok potlasara.  A kepeslapgyujtemeny ravilagit tehat a 20. szazad eleji noi es ferfi nezopontokra, azonban kulon vizsgalatot erdemelnenek a kepeslapot alkoto kepek es szovegek is. Lorinczi Denes valogatasa is rendszerezi a kepeket tartalom es technika szerint, de tovabbi ikonografiai kutatasok elvegzesre is alkalmas lehet a gyujtemeny. Vajon a kepeslapokon megjelenitett ferfi es noi pozoknak milyen jelentosege van a nyilvanvalo romantikan tul? A kepeken kedvesukhoz sovargo ferfiak vagy a ferfiakat apolo nok hogyan kapcsolodnak a haza, a nemzet, a honvagy korabeli fogalmaihoz? Hogyha a romantikus, angyalra vagy csaladanyara emlekezteto noalakokat allegorikusan olvassuk, mit tudunk meg a korszak haborus etoszarol es a haboruban resztvevok imaginariusarol? Es milyen helyet foglalhattak el ebben a noi-ferfi kapcsolatok (legyen az erotikus vagy elvagyodo, platoi)?  Jelen kotet bizonyara szamos kerdest felvet majd az olvasoban, a Lorinczi Denes gondozasaban megjeleno kepeslapgyujtemeny a hetkoznapi ember es a kutato szamara is gazdag forrast, felfedezni valo torteneteket rejteget. - Blos-Jani Melinda